A Tokaj-hegyaljai borvidék vagy Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék (röviden Hegyalja, Tokaj-Hegyalja vagy Tokaji borvidék) a világ első zárt borvidéke 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 6202 hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára.

A Tokaj-hegyaljai borvidék 87 km hosszúságban és 3-4 km szélességben foglal helyet 5500 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 28 település határában.

A korábban Tokaj-hegyaljai borvidéknek nevezett terület 27 település minősített határrészeiből tevődik össze. A terület a szőlőtermesztés északi határán, az ország északkeleti részén, a 48-as szélességi fok felett fekszik. A területet nemcsak Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza élteti, hanem a borvidék keleti oldalát határoló Bodrog is, mely Tokaj városánál torkollik a Tiszába.  A dűlők és ezzel a tokaji borok változatosságát a talaj biztosítja. Az eltérő talajok mind-mind eltérő ásványokat tartalmaznak, mely ásványok a szőlőbe jutva, s a borban kiteljesedve adnak különleges karaktert a nedűnek.  A vulkanikus talaj, a dombok fekvése és páratlan mikroklímája teszik egyedülállóvá a borvidéket és borait megismételhetetlenné a világon.

A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részek (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, a lágyabb karakterű boroknak kedvez, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nemcsak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a klíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Tokaj-hegyaljai_borvid%C3%A9k)