| A Tokaji érdekességek |
|
|
|
Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji palack bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmei is.[2] A muzsikusok között Mozart-ról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója Da Conté abbé is hódolói közé tartozott. Feljegyeztetett, hogy amikor 1786-ban amikor a Don Juan szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji. Amikor a Don Juan tüzes bordalát hallja a világ, kevesen tudják, hogy lángoló szavait egykor Tokaj borának tüze diktálta a költőlelkű szövegírónak. A nagy német költő Goethe még a Faust-ba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a Tokajit. Brandler a dőzsölő alakok egyike ezt mondja: Brandler: Megvallom én A savanyút nem kedvelem Adj nékem Egy pohár igazi édes bort. Mefiszto: Azonnal kap kegyed Egy pohár tokajit... 1815-ben, Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Gabrielle Baumberg bécsi költőnőnek (Bacsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján írodott "Lob des Tokayer" (Tokaji bor dícsérete) című bordala, amely annyira megragadta fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Schubert zenéjére, Gabrielle Baumberg költeménye, korabeli fordításban így hangzik: „Ó Tokaj, drága nedve Királyi asztalon Megnő lantomnak kedve, Ha csepped ihatom, Ha vágyom új gyönyörre, Ha ismét szenvedek, Te napként fölhevíted, Félig holt szívemet „Ó Tokaj, drága nedve Te felséges barát, Tőled velőm s a csontom Erő, tűz járja át. Új élet kél eremben Ha iszom cseppjeid, Nektárod italából Engem új láng hevít. „Ó Tokaj, drága nedve Te királyi ital, Legyen, mint gondűzőé A tied ez a dal.. Ha mélyen sújt a bánat, Deríted kedvemet, Bátorrá lesz a gyáva, Ha issza nedvedet... Gróf Fáy István, zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti Színház részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát, vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott oparákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és fájdalom nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyot szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról... |
Szavazás
Látogatóink
Oldalainkat 1 vendég böngésziBelépés
Lábléc
Copyright © 2012 Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület. Minden jog fenntartva.
A Joomla! a GNU/GPL licenc alatt kiadott szabad szoftver.
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Fordította a Magyar Joomla! Felhasználók Nemzetközi Egyesülete
Támogatja a Joomla!. Designed by: Free Joomla 1.5 Theme, cc top level domain. Valid XHTML and CSS.



